Sokan tapasztalják, hogy a látható penész eltávolítása után is makacs, dohos szag marad a lakásban. Ez elsőre érthetetlennek tűnhet, hiszen a probléma forrását már megszüntették, a falak tiszták, a felületek fertőtlenítettek. A valóság azonban ennél összetettebb. A penész jelenléte nemcsak esztétikai vagy egészségügyi kérdés, hanem olyan környezeti folyamatokat is elindít, amelyek hosszú ideig érezhető nyomokat hagyhatnak a beltéri levegőben. A szag fennmaradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a penész visszatért, ugyanakkor arra utalhat, hogy bizonyos maradványok vagy rejtett problémák még jelen vannak. Érdemes megérteni, mi állhat a háttérben és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a végleges megoldáshoz.

A penészgombák működésük során úgynevezett illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki, amelyek jellegzetes dohos szagot eredményeznek. Ezek az anyagok képesek beivódni a falakba, a bútorokba, a szőnyegekbe és más porózus felületekbe. Amikor a penésztelepet eltávolítják, a szagért felelős vegyületek egy része továbbra is a környezetben maradhat. Ezért fordulhat elő, hogy a helyiség még hetekkel vagy akár hónapokkal később is penészesnek tűnő illatot áraszt, miközben aktív penészkolónia már nincs jelen. Az emberek gyakran automatikusan összekapcsolják a szagot a fertőzéssel, pedig a kettő nem minden esetben jár együtt. A szag egyfajta emlékként is fennmaradhat a lakótérben, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy erős dohányfüst vagy tűzeset szaga is hosszú időn keresztül érzékelhető marad. Emiatt a szaglás önmagában nem alkalmas arra, hogy megállapítsuk egy ingatlan aktuális mikrobiológiai állapotát. A pontos helyzet felméréséhez gyakran további vizsgálatokra van szükség. Előfordulhat az is, hogy a szag nem közvetlenül a korábbi penészből származik, hanem a nedvesség által érintett építőanyagokból. A tartósan átnedvesedett gipszkarton, faanyag vagy hőszigetelés olyan kémiai változásokon mehet keresztül, amelyek önmagukban is kellemetlen szagokat eredményeznek. Ilyenkor a penész eltávolítása csak részleges megoldást jelent, mert a szag forrása valójában az anyagszerkezet mélyebb rétegeiben található.